1. Szükséges-e külön említést tenni „Istenről“ és a „judeo-keresztény örökségről“ a Lisszaboni Egyezményben? Válaszát kérjük indokolja.
A keresztény gyökerek az európaiság egyik legalapvetőbb jellemzői, ezért a Jobbik mindenképpen szeretné hangsúlyozni a vallási összetartó kapocs erejét. A keresztény hit és etika az évszázadok során számos alkalommal segítette át Európát és Magyarországot is nehéz időkön. A kereszténység Európa belső lényegéhez kapcsolódik, így annak megemlítése feltétlenül szükséges minden együttműködési forma során.
2. Véleménye szerint az antiszemitizmus és az anticionizmus probléma ma Európában? Pártja milyen lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy legyőzze az antiszemitizmust és erősítse Európa és Izrael kapcsolatát?
Európának sokkal több nagyobb és fontosabb problémája van, mint az antiszemitizmus. Izrael több tucat nemzetközi jogi normát és ENSZ-határozatot megsértett létrejötte óta, ráadásul sorozatosan az emberi jogok semmibevételéről tesz tanúbizonyságot, ezért úgy érezzük, hogy Európának nem kell, hogy elsődleges partnerei közé tartozzon Izrael, inkább Oroszország és a Kaukázus térsége felé kellene nyitnia Európának.
3. Mit tekint Izrael állam legnagyobb kihívásának napjainkban és a jövőre nézve?
Azt, hogy képes lesz-e az emberi jogtiprás megszüntetésére és a békés körülmények megteremtésében vezető szerep vállalására.
4. Miként viszonyul pártja egy Irán részéről történő nukleáris fenyegetéshez? Ön szerint részt kell-e vegyen az EU a Hamasszal és Hezbollahhal folytatott párbeszédben?
Nem szeretnénk, ha az EU-nak egységes, saját külpolitikája lenne, ezt (is) meg szeretnénk hagyni a nemzetállamok kompetenciájában.
5. Milyen módon kellene az EU-Izraeli szabadkereskedelmi egyezményt létrehozni?
A Jobbik szerint nincs szükség ilyen egyezményre, hiszen Izrael nem európai ország, nem potenciális EU-tag, valamint olyan országokkal nem kellene az Európai Uniónak kereskednie, ahol sérülnek a kisebbségi jogok, emberi jogok.







